Bizonyára manapság senkinek sem idegen az IQ kifejezés, mely megmutatja számban kifejezve, hogy mekkora az intelligencia-hányadosod, feltéve, ha elmúltár már 9 éves.
  Amikor az ezzel foglalkozó szakemberek megalkották az első IQ-tesztet, azonnal szétküldték az egész világba. A lehető legtöbb emberrel elvégeztették, és különböző statisztikákat állítottak fel az eredmények alapján.
  Külön vizsgálták a városi és vidéki emberek IQ-ját, a gazdagokét és szegényekét, a felnőttekét és gyerekekét, végül pedig összehasonlították őket.
  Egy ilyen felmérés alkalmával érdekes dolog történt. A szakemberek egy egyszerűen élő indiáncsoporthoz mentek el vizsgálódni. Ahogy az indiánok kézbe kapták a teszteket, azonnal elkezdték egymással megbeszélni a válaszokat. Amint ezt észrevette az őket felügyelő ember, rájuk szólt:
  - Kérem, ne beszéljék meg a válaszokat! Csakis egyedül dolgozzanak! Itt mindenki csak magára számíthat.
  Amikor ezt meghallották az indiának, nagyon mérgesek lettek, és kijelentették:
 - Akkor mi nem töltjük ki a tesztet. Mi mindent együtt csinálunk - külön nem teszünk semmit.

  Mesélte: Páter; megfogalmazta: Krisztike*szerk.

  Milyen példás az indiánok magatartása nekünk, emberek számára is: magányosan nem vihetünk véghez nagyobb dolgokat. Hiszen amikor örülünk valaminek, megosztjuk örömünket mással, mert a megosztott öröm többszörös örömmé alakul; ahogyan a megosztott keserűség könnyebbé teszi fájdalmunkat. Egyedül nem érünk semmit!