Az örömút 2. állomása 

  Ha a lelki receptek listájában feljebb olvasol egyel, láthatod, hogy egy lelki receptet írtam arról, hogyan járhatnánk közösen a Húsvéti Szent időben az öröm útját úgy, ahogyan a Nagyböjtben jártuk a keresztutakat.

Az örömút 2. állomása Húsvét II. vasárnapján lesz, amikor az evangéliumot fogjuk végigelmélkedni.

Evangélium:

"Amikor a hét első napján (húsvétvasárnap) beesteledett, Jézus megjelent a tanítványoknak ott, ahol együtt voltak, pedig a zsidóktól való félelmükben zárva tartották az ajtót. Belépett, és így szólt hozzájuk: „Békesség nektek!” Miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és az oldalát. Az Úr láttára öröm töltötte el a tanítványokat. Jézus megismételte: „Békesség nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket.” E szavak után rájuk lehelt, és így folytatta: „Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek nem bocsátjátok meg, az nem nyer bocsánatot.”
A tizenkettő közül az egyik, Tamás, vagy melléknevén Iker, nem volt velük, amikor Jézus megjelent nekik. Később a tanítványok elmondták neki: „Láttuk az Urat.” De ő így szólt: „Hacsak nem látom kezén a szegek nyomát, ha nem érintem ujjaimat a szegek helyéhez, és nem tapintom meg kezemmel oldalát, én nem hiszem!”
Nyolc nap múlva ismét együtt voltak a tanítványok Tamás is ott volt velük. Ekkor újra megjelent Jézus, bár az ajtó zárva volt. Belépett és köszöntötte őket: „Békesség nektek!” Tamásnak pedig ezt mondta: „Nyújtsd ide az ujjadat és nézd a kezemet! Nyújtsd ki a kezedet és érintsd meg oldalamat! Ne légy hitetlen, hanem hívő!” Tamás így válaszolt: „Én Uram, én Istenem!” Jézus ezt mondta neki: „Most már hiszel, Tamás, mert láttál engem. Boldogok, akik nem láttak, és mégis hisznek!” Jézus még sok más csodajelet is művelt tanítványai szeme láttára, de azok nincsenek megírva ebben a könyvben. Ezeket viszont megírták, hogy higgyétek: Jézus a Messiás, az Isten Fia, és hogy a hit által életetek legyen benne. "
Jn 20,19-31

  Az evangélium a népek körében "hitetlen" Tamásnak emlegetett apostolról szól. Pedig ez a hitetlen jelző igazán durva és goromba Tamáshoz. Mert Tamásnak csupán kételyei vannak. Ő az a jóindulatú kételkedő, aki nem hisz másoknak, csak saját tapasztalatainak. Mi sokan elítéljük őt a "hitetlen" jelzővel, pedig mi is olyanok vagyunk, hogy más szavainak nem mindig hiszünk.
  °°Amikor Tamás megtudta, hogy Jézus meghalt, elszakadt a többi tanítványtól, járta a maga útját, meginogott hitében, nem volt támasza. Itt kezdődött el kételyeinek felbukkanása.
  Tamás meginogása hitében buzdítja azokat a fiatalokat, akik egyetemre mennek más városba, elkerülnek a szülőfaluból vagy szülővárosból. De vajon képesek lesznek-e ott, egyetemük városában is megélni a hitet vasárnapról vasárnapra? Mert jaj annak, aki csak addig tudja gyakorolni vallását, ameddig otthon van, és van hitbeli támasza, háttere! Lehet, hogy ahová kerül, nem lesz olyan vonzó közösség, lehet, hogy vallástól eltávolodott emberek alkotta körökbe kerül. Akkor az ő feladata, hogy kiálljon saját hite mellett, legyőzze kételyeit!
  A leghívőbb kereszténynek is támadnak olykor kételyei - ez természetes! DE fontos az, hogy hová mész kételyeiddel, hol imádkozol azért, hogy újra megerősödjék hited! Ugyanis ha egy rossz körű társaságban töltöd egész idődet, csak még jobban megerősödnek hiteddel kapcsolatos kételyeid, mert hull rád keményen az információ-zápor, és nincs támasz, amely visszaverhetné a hamis információt. Nem mindegy, hogy templomod közösségében imádkozol azért, hogy visszanyerd hitedet, mintha egy vallástalan környezetben tennéd - ugyanis a vallásos közösségnek hatalmas támaszt nyújtó ereje van!
  °° Milyen sokat mondó a Szentírásból az az epizód, amikor Jézus az utolsó vacsorán tanítványaival együtt ül az asztalnál, és ezeket mondja: " Atyám házában sok hely van, ... , azért megyek, hogy helyet készítsek nektek. " Tamás pedig aggodalmasan megjegyzi: " Uram, nem tudjuk hová mégy, hogyan ismerhetnénk az utat? " Jézus nem tántorodik meg, nem ijed meg, hogy most mivel győzhetné meg a kételkedő tanítványokat. Kijelenti azt a mély igazságot, hogy: " Én vagyok az út, az igazság és az élet. "  Mert Jézus mindig meggyőzi a kételkedőt, hitet önt belé, erős, szilárd támasza lesz.
  °° Tamás visszatért a többi tanítványhoz - ekkor kezdett el megerősödni hitében; és a kezdet a legfontosabb! A többiek nem idegenkedtek, amikor megtudták, hogy Tamás visszatérne hozzájuk - barátként üdvözölték, örültek, hogy újra köztük lehet.
  És mit tesz Jézus? Újra megjelenik nekik Tamásért, azért az egy eltévelyedettért, azért az egy kételkedőért, mert ilyen Jézus - Ő a Jó Pásztor, aki egyetlen elkódorgott báránykájáért ismét visszatér, hogy azt az egy eltévedtet helyes útra térítse. Megjelent nekik, és megszólította Tamást: „Nyújtsd ide az ujjadat és nézd a kezemet! Nyújtsd ki a kezedet és érintsd meg oldalamat! Ne légy hitetlen, hanem hívő!”
  Tamásnak pedig elég volt ennyi. A kételyei feloszlottak, és a világ legszebb hitvallását mondta ki, olyat, amilyet még addig soha senki sem mondott ki: „Én Uram, én Istenem!”
  Mi nem láttuk a feltámadt Jézust, de azért hangsúlyozzák ki evangélistáink a feltámadt Krisztust látott tanúkat, hogy a beléjük vetett hitünkkel higgyünk Benne!
  °° Hallod, hívő keresztény Testvér az öröm hívását a mai elmélkedésben? Hallod, hogyan hív téged Tamás apostol példája az Öröm útjának közös járására? - Nem baj, ha olykor kételyeid támadnak! A lényeg, hogy jó helyre menj, jó helyen keresd a kételyeid elleni támaszt - vallásos, hívő közösségben!

  Forrás: Páter prédikációja alapján; saját megfogalmazásom. ^^